[80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
- Jol van jol van.*nevetett a srac. * - De neked ez a fürdes? *mosoyogva pillantott a lanyra, aki meg csak a labat tette bele a vizbe.* - Gyere, megmutatom mi az igazi fürdes, sznob kiadasban. *nevetett, majd elkapta Holly derekat, es magaval rantotta a medence. Ölebe kapta, majd lebukott a lannyal a viz ala, de ez utan par masodperccel elengedte es feljöttek a felszinre.* - Ezt nevezem en fürdesnek, kedves. * nevetett, es mivel szamithatott ra hogy a lany nem fogja dijazni a huzasat menekülöre fogta.*
|
 -Értem.-*mondta és nem feszegette tovább a dolgot.*
-Menjünk.-*fordult a férfi felé, majd elbabrált egy kicsit a hajával még Jason az értékmegörzőnél ácsorgott.Elindultak a medence felé. Holly egyelőre csak a lábát volt hajlandó a vízbe lógatni. Ez idő alatt Jason már túl volt egy érdekes fejesen.*
-Nem tudok különbséget tenni.*mosolyodott el*.-Tekintve hogy nincs mihez hasonlítanom....-*mosolygott a fiúra.
Egy pillanatig elnézte a többi medencézőt. Már nem voltak olyan sokan mint napközben szoktak.Biztos azért volt mert kezdett alkonyodni.*
-De neked jobban tetszik, ebben biztos vagyok.-*eresztett meg egy halovány mosolyt a fiú felé. Gyötörte a bűntudat amiért akár csak a lábait is belelógatta a vízbe...*
|
|
*Az internet böngeszeseböl Holly hangja rantotta vissza.Vegigmerte a lanyt, majd elmosolyodott. * - Semmi, csak körül neztem mi van oda haza. Mehetünk fürödni? *felallt az agyrol, es a telefonjat, valamint penztarcajat leadt az ertekmegörzöben, majd visszatert a lanyhoz es a medence fele vettek az iranyt. Lehajolt, hogy megnezze kezevel a viz hömersekletet, majd kisse odebb setalt a letratol es miutan megbizonyosodott rola, hogy a medence azon szakasza melyebb, mint egy meter hetven, igy egy nem igazan fejesnek mondhato fejest ugrott a medencebe. Erezte, hogy a testet atjarja a hideg viz. Mikor felert a felszinre megrazta a fejet es a reggel gondosan beallitott haja most vizen tapadt fejere. Tekintetevel Holly-t kereste, majd mikor megtalalta hozza setalt a vallig erö vizben.* - Jobb mint a tenger?
|
-Annak is szántam.-*nevetett Holly.Majd ártatlan tekintettel halgatta Jason mentegetőzését.*-Jólvan, tudom.-*mosolyodott el, és végül egy biccentéssel elvonult. Végigsétált a folyosón. Egyenesen a szobájához igyekezett, miözben legalább 3 méterrel a föld fölött érezte magát. Liftezni nem volt kedve, hisz neki az csak plusz hajcihőnek számított.Belépett a szobájába,. még nem volt teljesen kipakolva, de a fürdőruhája elől volt már. Gyorsan átcserélte a fehérneműjét és egy hosszabb tunikát vett magára, hisz nem akart fürdőruhában flangálni a szállodában.
Mikor odaért Jason épp telefonját birizgálta.*
-Mi olyan izgalmas?-*kérdzte kíváncsiskodva, s közben levette a hosszabb ruhaszerűséget, így már csak a kétrészes fürdőruha takarta.*
|
|
*Jason elnevette magat a lany kijelenteset.* - Szemtelenül jokepü arcberendezes. Hat, köszönöm, azt hiszem. Nem, boknak könyvelem. *vigyorgott a fiu.* - Tudod hogy nem ugy ertettem hogy mire telik es mire nem telik. De nekem a fehernemü is megfelel. *mosolygott pimaszul a srac. * - Nekem viszont nem kell felmennem a cuccomert, szoval lefoglalok ket napozo agyat. *miutan a lany elment, ö kert ket fürdölepedöt, majd keresett egy arnyekos helyet. Mikor megtalalta ledobta a törölközöket a napozo agyakra, levette a feher V nyaku polot, a gatyajat pedig nem kellett, mert az egy hosszabb, terdig erö, direkt fürdönadrag volt, es ezt mar akkor felvette, mikor elhatarozta, hogy a partra megy. A nadrag szinten piros volt, mint a szemüveg kerete, es ebben az összeallitasban ugy nezett ki, mint egy vizimentös. Mikor vegzett az öltözessel, leült a nyugagyra es a telefonjat babralta, mig Holly vissza nem ert.
|
 - Hidd el ilyen szemetelnül jóképű arcberendezéssel még a felmosórongy is kitűnően mutatna a kezdben!-*nevette el magát a lány.*
-Ugyan mire gondolsz?-*kérdezte kíváncsisággal telt hangon a fiú ezután kijelentését illetően.*
-Igen, fürdőruhára még telik...-*vigyorgott*.-De akkor el kell mennem érte, a szobámba... Mert mmost csak fehérneművel tudnék szolgálni..-*mondta kis szórakozottsággal a hangjában és szembefordult a férfivel.-*
|
 *Galen válasza nem éppen meggyőző, de ő is feladja. Akkor felöltözik és visz váltóruhát is, biztos, ami biztos. Bár, most, hogy belegondol, talán tényleg túlbonyolítja az egészet. Meg túl sokat a külsőségekre és a belső dolgokra kevés figyelmet fordít. De ő már csak ilyen. A szavakra biccent.*
- Igen. Szia
*Pislog a fiú után, majd a törölközőt a nyakába húzza és úgy áll fel. Nos, se papucsa, se napszemüvege. Ez nagyon eredményes egy nap. A sípszó hallatán még elnéz a srác felé és a kölykökre is vet egy pillantást.*
~Nehéz egy meló lehet... én nem bírnám ki.~
*Sóhajt egyet, aztán még összetalálkozik a tekintete Galennel. Biccent egy aprót neki, egy kisebb mosoly kíséretében, aztán megfordul és tényleg az öltözők felé veszi az irányt. Várja az estét.*
//Folytatás majd valamikor :D remélem még ma//
|
*Kezdi feladni a dolgot, neki bonyolult ez a mit mivel, hogyan kell felvenni, és az se mindegy, hol ráncolódik rajta a nadrág, vagy hol van kisimulva. Miért kell ennyire túlbonyolitani mindent?*
- Tökéletes - *Egyezik bele, mivel más aligha tudna mondani.* ~ Gondolom...~
* Ismét az embereket nézi, elvileg minden rendben van, a medence tele, nyüzsgögnek, mint a hangyák.*
- Akkor, este találkozunk - *Mosolyogva int Mirunak és elindul a széke felé. Hiába nem nagy a táv, útközben megint bele kell fújnia a sipjába, mert egy talán nyolc éves kisgyerek épp bele készült csobbanni a felnőtt medence mélyebb részébe. Visszakisérte a gyerek medencéhez, s csak utána ült fel a helyére. Ha Miru még ott van, akkor őt fogja megkeresni a szemével elsőként, és ha látja is a lány, akkor int neki, az előbb is látott mosolyával együtt.*
|
*Megérti, persze. Bólint is egy aprót, majd elnéz a medence felé. Igazából, irigyli azokat, akik ennyire jól érzik magukat, na meg tudnak úszni. Ő kezd letenni a dologról. Sóhajtva pillant el Galen felé és hallgatja a ruhás kérdésre feltett válaszát. Mosolyogva megrázza a fejét.*
- Ez nem ilyen egyszerű. Én jól érzem magam egy szakadt farmerban is, illetve nem, de mindegy... szóval, ha én egy szakadt farmerban jelenek meg, te meg szmokingban, nem fogunk jól mutatni egymás mellett. Tudod, nekem eléggé fontos a megjelenés. Szóval? Hagyom, hogy te vázold fel, miféle öltözék kell ma estére. Egy koktélruhát, ha felveszek, jó?
*Kicsit megered a nyelve, de aztán becsukja a száját és ismét Galent kezdi figyelni. Jobb lesz, ha eldönti, miféle ruhát vegyenek fel.*
|
- Nem tartasz fel, de jobb lenne ha inkább a többi emberre koncentrálnék, mielőtt a fejemre koppintanak, remélem megérted. Este pedig... hm... találkozzunk a bár előtt, úgy jó, nem? *Ezt tartja a legegyszerűbb megoldásnak, de lehet csak az ő "paraszti esze" szerint helytálló ott találkozniuk. A ruhás kérdésnél megint lefagy, tőle ilyesmit kérdenzni abszolút felesleges, sosem értett az ilyesmihez. Azért is, mert férfi, meg azért is, mert sosem érdekelte, hogy kin mi van, persze tudja ha olyan helyre kell menni, fel kell vennie az utált szmokingot például.* - Valami normálisat, nem tudom... olyat, amiben jól érzed magad.
|
*Ő már csak ilyen. Így nevelték, hogy amit akar, azt mondja ki. És persze, ő mindent meg is kapott. A szülei kicsit elrontották a nevelését, de ezt a mai napig nem ismerik be. Mivel Galen eléggé hallgat, így már mondaná, hogy felejtse el, amit mondott, de ekkor szólal meg. Sóhajt.*
- Nyolc után? Szerintem ráérel. Igen
*A továbbiakra felnevet, aztán el is csendesedik. Érti a célzást.*
- Nem akarlak feltartani. Ha menni akarsz, menj... de előbb mondd meg, nyolc után hol találkozunk. Na meg, hogy mit vegyek fel.. mármint, hülyén néznénk ki, ha teljesen másképp öltöznénk
*Miru és az ő felfogása. Úgy érti egyébként, hogy hülyén nézne ki pl. egy estélyis kisasszony és egy strandpapucsos srác. Oké, ez így túlzás, de a lényeget valószínűleg Galen is érti.*
|
*Mivel nem ismeri az emlitett srácot, igy nem véleményezi hangosan, de magában azért elraktároz róla pár gondolatot. Miru szintén épp csak ismerősévé vállt, szóval vele kapcsolatban is marad a néma, fejben mefogalmazott véleményél. Talán Daniel lépése jogos volt, nem sokan birják ha egy lány kicsit shisztisebb a kelleténél, vagy követelőzőbb. Ugyanez jut eszébe, amikor Miru kérdés, vagy rávezetés helyett, nyiltan ki mondja, mit szeretne. Gyorsan fejben számol, oszt szoroz, összead, de leginkább kivon, s összeáll neki a kép. Ha most meghivja, akkor le kell mondania arról, hogy szeptembernél előbb hazamenjen. Nehéz döntés, ám talán több, mint egy percet igénybe vevő türelem meghozta gyümölcsét.*
- Nyolc után ráérsz? *kérdezi, miközben mosolyogva Miru szemébe néz.* - Ha eddig nem rőgtak ki, hogy a munka helyett itt ülök, akkor azután ráérek.
|
*A válaszra eltöpreng. Kicsit kifejtette a fiú, bár neki elég lett volna egy egyszerű "igen" vagy egy "nem". De így is jó. Szóval szingli. Egyedülálló, azaz nem fogja senki kitépni a haját, ha meglátja Galennel. Ez megér egy piros pontot. A visszakérdezésre rápillant, majd felnevet.*
- Barát... szingli vagyok én is. Bár én nem élvezem úgy, mint te. Nekem kell a figyelem, sőt, megkövetelem. Talán épp ezért pártolt el tőlem Daniel két hónapja... *sóhajt* Szóval senki se lesz féltékeny, ha meglát veled.
*A fiúra emeli végre a tekintetét elgondolkozva. Vajon gondolatolvasó? Hisz ő is épp erre gondolt... hogy a barátnője féltékeny lesz, ha meglátja őket együtt. Érdekes. Galen viszont ki is mondta a gondolatait. Hümmög egy sort, majd ismét megszólal.*
- Meddig tart a munkaidőd? Meghívhatnál egy koktélra
*Igen, persze, Galennek, akinek a fél fizetése rá fog menni a napszemüvegre még hívja meg egy italra. Miru tévhitekben él, azt hiszem.*
|
*A lány kérdésre megint rátör a meglepettség, de most egészen jól kezeli a dolgot. A mosolya kicsit szélesebbé válik, szemében huncut fény csillan, ám mindez néhány pillanatig, mert megint eszébe jut, hogy hülyeségeket képzel bele egyszerű mondatokba. Azért meg nem veszi komolyan, hogy utána Miru szórakozhasson, abból egyszer elég volt, köszöni szépen.*
- Jelenleg épp élvezem a szingli életet, és idő hiányában nem is hiszem, hogy ez a közeljövőben változna. *Vállat von, mintha nem érdekelné, mert lényegében igy is van, ami pedig ezt kiváltotta az amúgy csupasziv és reménytelenül romantikus fiúból, az az ő kis titka marad.* - És, a te barátod nem lesz féltékeny, ha meglátja, hogy velem beszélgetsz?
|
*A "nem is tudom, mit mondjak" mondatra felkuncog kicsit, aztán a lábaira dől, onnan pislog el Galenre.*
- Bármit mondhatsz, ami eszedbe jut és fontosnak véled, hogy tudjak róla...
*Von vállat és egy ideig nézi a fiút, aztán inkább a medencében levő kölyköket kezdi szemlélni. Ahogy Galen végre belekezd, ismét ráemeli a tekintetét, várva a szaftos sztorikat, de e helyett nem sokat kap. Sóhajt és felegyenesedik, de nem áll fel.*
- Mondjuk... mesélj a barátnődről
*Azaz, kíváncsi, van-e barátnője a srácnak, persze semmi hátsószándéka nincs ezzel. Csupán felméri a terepet. Ki tudja, ha Galennek van barátnője, nem-e lesz féltékeny, ha meglátja őket együtt. Nem lehet biztos az ember a dolgában, legalábbis Miranda így vélekedik. Neki amúgy nincs barátja, bár volt egy pár. Mindegyik ott hagyta pár hét, pár hónap után az idegesítő, hisztis viselkedése miatt. Mint említette, nem sok ember tűri meg.*
|
- Hát ... öhm... *Csak szóba került a kedvenc témája, bármennyire kérte igy gondolatban magát az Istent is, hogy segitsen rajta, és hagyják ki ezt a részt. Azon töpreng, hogyan fogjon bele a mondókába, vagy mi az, amit hagyjon ki előle, de feladja az agyalást inkább a szerencsére bizza, mi, milyen módon jön ki a száján végül.* - Nem is tudom, mit mondjak.
*Zavarában, rossz szokását szedi elő, tarkóját vakarja, ám hamar feleszmélt, megint mit csinál, szóval abbahagyja. Az előbb egyébként, amikor Miru hellyel kinálta leült ő, hagyva egy bizonyos távolságot kettejük között, igy illik, nem szabad belemászni mások intimszférájába, hacsak... Megrázza a fejét, ilyenre gondolni se mer, főleg nem Miruval, akit nem is ismer, meg közelében sincs, a már emlegetett társadalmi szintjének.*
- Angliából költöztünk át Olaszországba, még gyerekkoromban, van hat testvérem, ebből öt nővérem és egy hugom, akivel elvileg élek az anyámmal és a mostohaapámmal együtt. És... *gondolkozik. Talán Miru nem is volt kiváncsi ezekre, csak azért kérdezte, mert unatkozik, és valamivel el kell töltenie az idejét. Sok ilyen ember lézeng itt, meg se lepődne rajta, habár kezdi azt érezni, ez a lány más, mint akik megfordulnak Limo-n az ő köreiből.* - ... Passz. Mire vagy még kiváncsi?
|
*Galen mesélésére elgondolkozik. Hát, akárhonnan is nézi... az ő helyzete merőben más. A szülein kívül senki nem segítene rajta. Jó, talán pár barátnője, de ők is olyan felszínesek. Mármint, ami a kapcsolatukat illeti. Egy sóhajjal és egy gyenge fejrázással befejezi a gondolkodást és inkább Galen szavaira figyel. A végére elmosolyodik és vállatvon.*
- A lényeg, hogy jól végzed a munkád. Bár én sose lennék úszómester. Úgy értem, sose dolgoznék olyan helyen, ahol emberekkel kell foglalkoznom. Egyszerűen nem értek szót senkivel. De ezt gondolom, tapasztaltad
*Ismét vállvonás, majd a fejére húzza a törölközőt, hogy a hajából megpróbálhassa kidörzsölni a vizet. Közben persze figyel Galenre is.*
- Amúgy, te már tudsz rólam dolgokat, de én rólad semmit. Úgy fair, ha mesélsz magadról
*Néz rá kíváncsian, érdeklődve, miközben a haját szárítgatja. Külső szemlélőként nem lehet rájönni, hogy Miranda valóban érdeklődik Galen iránt, vagy csak udvariasságból kérdezősködik. Érdekes. Minden esetre, ő figyel, ha a srác úgy dönt, mesél.*
|
*Ismét sikerült nem a jó témába belenyulnia, de hála az égnek egész haram túllépnek rajta. A lány őszinte szavaira ránéz, ezidáig ugyanis minden felé kalandozott a tekintete, de most az arcát kezdi el fürkészni.*
- Ugyan, nem szabad ilyet mondani. Egyébként is butaság, nincs olyan, hogy ne szeressenek valakit, vagy hagyják megfulladni emiatt. Még az ellenségemnek se kivánnék ilyesmit, biztos megpróbálnék segitenék rajta valahogy. *Kifejtette a vélményét, ha szerette volna ezt Miru, ha nem, ő már elmondtaa, amit akart ezzel kapcsolatban. A téma eközben ismét változik, rá terelődik a szó, de hála az égnek, még nem túl mélyen, mert magáról utál beszélni, s ha lehet kerüli is a témát.* - Május óta nagyjából. Akkor ment nyugdijba az előző úszómester. Bizalomgerjesztő, mi?
* A lányra mosolyog, s némi viccelődéssel próbálja oldalni a hangulatot.*
|
*Na, kezdődik. Ahogy "Te, Mr. Tyler lánya vagy?" mondatot meghallja, nagyot sóhajt. Utálja. Egyesen gyűlöli, hogy csak azért ismerik, mert "Mr. Tyler" lánya.*
- Igen, az ő lánya volnék. Most már ismersz. Örülhetsz.
*Ismét sóhajt, a továbbiakra viszont felnéz rá. Meg a mosolyára. Ő is halványan elmosolyodik.*
- Lehet, hogy a munkád, de értem senki se merné kockáztatni az életét. A legtöbben hagytak volna belefulladni a vízbe... tudod, nem sokan szeretnek
*Teszi hozzá elgondolkozva, aztán rájön, hogy túl sokat beszélt. Nem is érti, hirtelen miért öntötte ki a lelkét Galennek. De megtörtént és nem tud rajta változtatni. Egy sóhajjal alrébb húzódik a padon és a kezével mutatja, hogy a srác nyugodtan leülhet, ha akar.*
- És? Mióta dolgozol itt?
|
- Tyler... Ó, igen tudom! Te, Mr. Tyler lánya vagy? Hallottam már a családotkról, de csak igy futólag, és semmi nagy dolgot. *A végét csak azért teszi hozzá, mert rájött, hogy megint kezd hülyeségeket beszélni, és egyébként is, tartania kéne magát a szabályzathoz, már amennyire megy neki az ilyesmi. A poharat természetesen kidobja, elviszi a gép mellett lévő szemeteshez, majd vissza sétál a lányhoz, ám útközben feltartóztatják a szabálytalanul futkosó gyerkőcök, akikkel vált pár, valószinűleg teljesen felesleges szót, aztán sikerült visszamennie Miruhoz. A köszönetre, csak legyint, sokszor hallotta már ezt, főleg mióta ilyen helyen dolgozik, de azt érzi a lányon, hogy nem volt könnyű meccs kiharcolni a pár szót.*
- Ez a munkám, csak tettem, amit kellett. Szép is lenne ha nem. *Mosolya jobban láthatóvá válik, az előbb kicsit elhalványult, de most visszatért.*
|
[80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
