[20-1]
 ~Vicces lány... tetszik. Meg csinos is... igen.~
*Könyveli el magában, aztán felnevet a tojásos részre. Egyébként ő meg felállt, így nem szorul a lány segítségére.*
- Na igen, én is szomjas vagyok. Bent megihatnánk valamit... az ebédlőben mindig osztogatnak vizet, meg másfajta innivalókat az olyan rászorulóknak, mint mi vagyunk
*Vigyorog rá, majd elindul a lány után sietve.*
//Folyt.köv. ebédlő esetleg? :D éés rövid lett a reagom T-T//
|
 - A sült csirke, és a sült kakas! -*nevet fel, majd a feje tetejére teszi a kezét, de le is kapja onnan, és fölzisszen. *- Komolyan, a fejem búbján tojást lehetne sütni. -* grimaszol, majd föláll. Kezet nyújt Andynek, hogy segítsen felállni. A srác vagy elfogadja, vagy nem. Vigyorogva kapja föl a teniszcuccokat, majd megkoszüröli a torkát. *- Váá... a torkom tiszta Szahara... - * vág egy újabb grimaszt, és nem késsel. *- Siessünk be! -* és már el is indul.
|
*Elmosolyodik, aztán ahogy a lány az ajkaira mutat, rápillant, végül inkább félre.*
- Értem. Majd meglátjuk. Nem hiszem, hogy gondot fog jelenteni, ha sokat beszélsz
*Pár pillanat múlva néz csak vissza rá, majd lassan felül és felhúzza az egyik lábát.*
- Lassan be kéne mennünk. Napszúrást fogunk kapni
*Fordul érdeklődve a lány felé és a saját homlokára teszi a kezét.*
- Kicsit forró vagyok
*Jegyzi meg egy vigyorral, aztán leengedi a kezét és feláll.*
|
- Sok mindenre - *válaszolja mosolyogva. Amikor Andy elmondja, hogy nem is csacsog, halkan felkuncogott.*
- Még nem láttad, néha milyen szóáradat jön ki a számon! . -* vigyorogva rámutat az ajkaira, majd újra az eget nézi. Nem jut az eszébe semmi, így inkább a bal mutatóujjával kezdi csavargatni az egyik szőke tincsét.
|
- Akkor még mire?
*Pillant kíváncsian a lányra, de hagyja, hogy inkább beszéljen. 1 év? Az semmire nem elég. Bár nem tudja, hogy az alatt mit akar csinálni a lány. A munkának élni? Végül is. A csacsogós részre megrázza a fejét.*
- Nem csacsogsz sokat. Vagy, legalábbis nekem nem tűnt fel. Tetszik, hogy nyitott vagy és nem olyan csendes kislány, mint az átlag... azokból egy mondatot nem lehet kihúzni, kicsit bosszantó néha...
*Nevet fel, de észreveszi, hogy a lány elvörösödött.*
~Hm? Miért vörösödött el? Mondtam volna valamit?~
*Mereng el, aztán inkább csak figyelni kezdi a lányt. Igazság szerint, úgy tervezte az estét, hogy hamar lefekszik aludni, de nincs kedve felkelni és távozni. Gondolkozik, miféle témát hozzon fel.*
|
- Nem csak arra gondoltam... -* végig hallgatja Andyt, majd elvigyorodik*- Én még szeretnék vele legalább egy évet várni... Bár ki tudja... DE engem most lefoglal az edzés, meg mások idegesítése. Sokat tudok csacsogni, de szerintem ezt már te is észrevehetted-* kuncog, majd elvörösödik. Az egyik kezével kisöpri a frufruját a szeméből, majd a kézfeje újra a hasán pihen. Az alsó ajkába harapva az eget bámulja.
|
*Feleszmél és hallgatja Sophiet. Eltöpreng.*
- A... szerelmet hiányolod?
*Kérdezi, de egyértelmű. Inkább költői kérdésnek bizonyul. Továbbra is a hátán fekszik, összekulcsolja a tarkójánál az ujjait.*
- Ééén nem tudom. Úgy vagyok vele, hogy előbb kiélvezem az életet. Aztán majd, ha kitomboltam magam, akkor jöhet a szerelem. Volt pár kapcsolatom, de eléggé... hogy fogalmazzak? Fojtogatva éreztem magam. Nem kaptam levegőt. Érted, ugye? *a szeme sarkából rápillant* Szóval, ezért döntöttem úgy, hogy egy ideig pihentetem a témát.
*Sóhajt egy nagyot. Végül is, nagyjából ennyi a témához fűződő gondolata. Bár, hogy ezt miért adja így a lány tudtára, maga sem tudja. Talán mert a lány olyan nyitott vele szemben.*
|
* Még éppen elmerül a gondolataiba, amikor Andy megszólal*
- Tudom... és szeretem is... de... azért én is azt szeretném, amit a legtöbb nő...- *válaszlja, és megvonja a vállát. Remélhetőleg érthető, mire gondol. Igen, arra, amire az előbb gondolt. Persze, még előtte várna pár évet... majd pár év múlva. Bár Sophie felkészült, hogy akkor se találja meg az igazit. Ekkor eszébe juttnak anyja szavai:" Hidd el, édes lányom, a jó isten egyszer majd az orrod elé rakja a megfelelő férfit!" Bár ilyenkor, Sophia mindig csak a szemét forgatta. Most átforul a hasára, és a földbe kis köröket kezd rajzolni.*
|
*A szavakra ránéz, aztán visszafekszik a földre. Úgy hallgatja végig.*
- Mi kell még? Egy luxus szállodában élhetsz...
*Vigyorodik el, fel is nevet kicsit, majd az égre pillant. Neki valahogy eszébe sem jut a szerelem. Oké, volt már pár barátnője, de egyik kapcsolata sem volt hosszú életű. Valahogy jobban bírja a szabadságot. Nem bírja a kötöttségeket. De majd egyszer ő is akar barátnőt, meg amiket a lány jelenleg a gondolataiban fogalmaz meg, de még nem tudja, mikor.
Pár perc merengés után eszmél csak fel, remélhetőleg Sophie nem mondott semmit, mert akkor valószínűleg nem hallotta. A lányt kezdi fürkészni.*
|
* Végig hallgatja, majd halványan elmosolyodik.*
- Én minél tovább szeretnék maradni. Gyönyörű hely. -* átforul a hátára, a kezeit a hasára teszi.*- Imádok itt lenni. Ez jelenti nekem az új életet. Bár, még így sincsen meg mindenem, amit szeretnék, de most a lényeg, hogy van munkám, és vannak barátaim. -* kedvesen Andyre mosolyog, majd az eget bámulva, elgondolkodik, mit is akar még...~ Hmm... hát... először is szerelem... igen... aztán egy ház... az itt valahol a hotel közelében... aztán esüvő, gyerek, és boldog élet. Igen, valahogy így kéne történnie. De valami úgy is keresztbe tesz majd...~ zárja le a gondolatait, majd az alsó ajkába harapva, lopva Andyre néz, majd inkább újra az eget kémleli.
|
*21. Biccent, aztán ismét lefekszik és a hátára fordul. Eleinte mosolyogva hallgatja a lányt, bár furcsállja is, hogy ennyire megnyílik neki. Válaszolna egyébként a kérdésre, de jobbnak véli, ha hagyja, hogy végigmondja a leányzó. Amikor Sophie a bátyjáról kezd mesélni, összehúzza a szemeit és felül, úgy pillant a lányra. Durva egy történet. Ahogy befejezi és szipog, elhúzza a száját. Kicsit közelebb csusszan hozzá és finoman végigsimít az arcán.*
- Hé, nyugi. Mármint... nem éri meg emiatt szomorkodni. A bátyád sem szeretné, szerintem. Bár nem ismertem
*Halványan elmosolyodik, aztán visszahúzza a kezét. Neki kéne mesélni, ugye? Eltöpreng.*
- Hát, én párizsban születettem. Nincs testvérem, viszont sok haverom, barátom van. Velük indultam egyszer útnak... 18 évesen például Angliát vettük célba. Aztán szép sorban eljutottunk több helyre is. Hm *Gondolkozik, mit mesélhetne, de eszébe jut még valami* A koktélozást is elég fiatalon kezdtem... eleinte csak az érdekelt, hogy csinálják, meg mi benne a jó. Na meg az ízét sem ismertem akkor. Végül beálltam segédkezni... utána meg jött minden magától. Egy újságban olvastam erről a helyről, meg hogy állást ajánlanak... végül idekevredtem. Bár nem tudom, meddig maradok, vagy hogy lesz
*Merül bele a sztoriba, de a sztori felénél már maga elé néz és nem a lányra. Hát, nagyjából ez Andy története. Nem nagy valami. Őt jobban érdekli jelenleg a lány élete.*
|
*Amikor Andy kimondja, hogy 17, elneveti magát.*
- Ilyen fiatalnak nézek ki? Egyébként, meg majdnem igaz amit mondtál... -* nyúzza kicsit a fiút, majd mosolyogva közli.*- 21. SZóval, igen, fiatalabb vagyok nálad, de nem sokkal -* vág elgondolkodó pofit, majd barna tekintetét újra Andy tekintetébe süllyeszti. *- És honnan jöttél? -* jön az újabb kérdés. -* Én Angliában születtem. Aztán Az egész család Spanyolországba költözött... aztán, elkezdtem ugye a teniszezést... A tizenhatodik születésnapomon... a .... a bá...a bátyám... meghalt... egy autóbalesestben, én egy kartöréssel megúsztam.... Aztán ide, Olaszországba költöztem a nagyimhoz, mjd idejöttem... Naggyából, ennyi... Most te jössz... -* mondja, és szipog egyet, de nem sír. Nehezére esik a bátyáról beszélni, de inkább örül, hogy elmondhatja valakinek.*
|
*A nevetésre felpillant és kérdezne, de megelőzik. Hát jó. Nem olyan nehéz a kérdés.*
- 22. Te? Fiatalabb lehetsz nálam, ugye? Kitalálom, várj...
*A hasára fordul, aztán felkönyököl, úgy pislog Sophiera. Végigméri párszor, majd hümmög egy kicsit.*
- 17?
*Kérdezi komolyan, de aztán felnevet. Nem gondolta komolyan, sejti, vagyis gondolja, hogy idősebb, bár ha a lány közli, hogy 17, akkor biztosan hülyén fogja magát érezni.*
- Hm, komolyra fordítva a szót... 20 körül vagy te is, nem?
*Mosolyog most már visszafogottabban, mint az előbb. Egyébként, nem gondolta volna, hogy a délutánja, illetve estéje ilyen jól alakul. Nem igazán barátkozott össze mostanság senkivel. Bár a nyári szezon most kezd beindulni, talán több vendég jön a szállodába, vagy alkalmazott.*
|
- Semmi...-*legyint még fel-fel kuncogva.Amikor végre Andy lefekszik mellé, ő a srác felé fordul.*
- Mondtam hogy az ...-* vigyorog bájosan, majd így közelről szemügyre veszi a fiút. Az arcvonásait...Ahogy a hajztincsei milyen kuszán állnak... itt halkan felkuncog, és mielőtt Andy bármit is kérdezhetne , ő már kérdez.*
- Egyébként hány éves vagy? -* kérdi, majd kényelmesen elhelyezkedik Andrew mellett, mintha csak egy ágyban lenne. Az oldalára forulva várja a srác válaszát, miközben továbbra is Andy arcát fürkészi.
|
*Épp visszaütné ő is a labdát, de ahogy a lány a földre pottyan, már nem figyel a labdára, így az a mellkasának ütközik. Mindegy. Nem foglalkozik vele, inkább odalép a lány mellé és segítené fel, de látja, illetve hallja, hogy nevet. Értetlenül pislog le rá.*
- Mi olyan vicces?
*Kérdi kíváncsian, a szavakra viszont sóhajt. Körbenéz, aztán megadón vállatvon. Lerakja az ütőt és lefekszik a lány mellé, elég közel hozzá.*
- Tényleg hűvös
*Mosolyodik el, aztán az égre pillant, bele a tűző napba.*
- Örülnék, ha nem lenne ennyire meleg...
*Jegyzi meg, aztán a tarkója alatt összefűzi az ujjait és lehunyja a szemeit. Élvezi a napot, meg a hűvös talajt. Egyensúlyba van a kettő. Ha Sophie szól hozzá, természetesen felpillant és ráfigyel, de addig relaxál.*
|
*Éppen időben üti vissza a labdát, viszont ennek az az eredménye, hogy ő meg hirtelen elveszti az egyensúlyát, és hátraesik. Pár pillanatig csak fekszik, majd felnevet. Bár maga sem tudja, min nevet pontosan, így gyorsan befogja. Felküzködi magát, hogy a könyökén támaszkodjon, majd inkább visszafekszik, mivel a talaj hűs. Mélyet sóhajt, majd fölül.*
- gyere, ülj le ide te is, nagyon jó hideg -*paskolja meg a mellette üres területet vigyorogva. Nagyon bejön neki a srác .^^*
|
*Próbálkozik ő és úgy tűnik, van sikere. Elmosolyodik, úgy üti vissza a következő labdát is. Kicsit meglepődik, amikor a lány nem tudja visszaütni a labdát.*
- Ohh, köszönöm
*Pirul el alig láthatóan, aztán ismét a labda után lép, hogy vissza tudja ütni. Ezúttal nem sikerül, de ezt betudja a zavarának.*
- Nem lehet mindig szerencsém
*Hajol le a labdáért, aztán kézbeveszi és a lány mozdulatait utánozva feldobja a levegőbe, aztán lendíti az ütőjét és elüti a lány felé a labdát. Kicsit félremegy, de a lány talán vissza tudja ütni.*
- Bocsi...
*Jegyzi meg, ha a lány nem érné el a labdát.*
|
* A labda levegőbe repül, ahogy Sophie feldobja, majd halkan reccsen egyet, ahogy találkozik a lány ütőjével. Ha Andy visszaüti a labdát, Sophie máris utána ugrik/lép, hogy vissza tudja ütni. *
- Egészen ügyes vagy -* dícséri meg a fiút, amikor Andy egyik ütését nem tudja visszaütni. Lehajol a labdáért, felveszi, majd a földhöz pattintja, hogy újra elkaphassa. Kedvesen a fiúra mosolyog, majd a teniszladba ívesen repül a levegőben *
|
*A lány szavaira bólogat. Tetszik neki, hogy Sophie ennyire lelkes. És sok sikert kíván neki abban, hogy megtanítsa teniszezni. Jó, mondjuk annyira nem nehéz sport. Mosolyog továbbra is.*
- Oké, ott találkozunk
*A lány után pislog, aztán a vizes ruháiban átballag a teniszpályára. Már egy ideje ott van, nézegeti a pályát, meg gondolkozik, mikor a lány megérkezik.*
- Itt hát... öhm, oké
*Megfogja az ütőt. A véleménye az, hogy Sophie igen csak hiperaktív. Persze ez nem baj. Csak nem nézte volna ki a lányból. Bólint a szavakra, majd szusszan.*
- Huh, oké. Próbáljuk meg.
*Kicsit bizonytalan mondjuk. Minden esetre, várja, hogy Sophie elkezdje a játékot, akkor pedig megpróbálja majd visszaütni a labdát. Ami elsőre, tegyük fel, sikerülni fog.*
|
*Először a kis teniszcuccaiért fut el. Igen, elhozta őket. Előkapja az ütőket, a labdát, és már rohanna is. Viszont még megáll a tükörnél, és jól megnézi magát. * ~ Váá... borzalmasan nézek ki... Na, mind egy, futok~ *zárja le a gondolatait, és már rohan is a pályára Andyhez.
Gyors iramban érkezik.*
- Itt is vagyok. Nos.. először, fogd meg az ütőt. -* adja a srác kezébe az említett tárgyat, majd átmegy a pálya másik felére.*- Nincs benne semmi nagy kunszt, a lényeg, hogy visszaüsd. Ha nem megy, akkor földobod, és elütöd. -* vonja meg a vállát, majd csillogó szemekkel Andyre néz. (Ezelőtt is őt nézte, ne essék félreértés)*- Kezdhetjük? -*kérdezi, majd az alsó ajkába harap.*
|
[20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés