[30-11] [10-1]
|
- Nem nezem le öket, csak nincs az a penz, hogy en takarito legyek. Mondjuk biztos eleg jol neznek ki egy felmoso ronggyal es kötenykevel, de lehet, hogy nem esik csorba a hiusagomon ha ezt most kihagyom. *nevetett* - Muszaj lesz összekapnom magamat, ha veled akarok mutatkozni. *mosolygott. Mikor vegre megerkeztek a szallodaba, Jason kerdön pillantott a lanyra, de szaja sarkaban mosoly bujkalt.* - Ugye van fürdöruhad? Vagy esetleg fehernemüben fogod küldeni?
//Folytatás: Medence//
|
 *Kénytelen volt elnevetni magát Jason drámai viselkedésén.*
-Ez igazán kedves tőled.-*kuncogott tovább.*
-Hát igen, a legtöbben nem nézik ki belőlem hogy táncolok.*-mosolyodott el*.-Nem értem miért nézik le anniyra a takarítókat.-*gondolkodott el hangosan Jason mondandója után.*- Szerintem nem olyan vészes munka az sem... Persze örülök, hogy nem szobákat suvickolok, hanem azt csinálom amit szeretek, de akkor is. Kemény munka, de semmiképp sem lenézendő.-*makacskodott kissé. Aztán , hogy Jason nehogy magára vegye megersztett felé egy mosolyt. De akkorra már partnere napszemüvegben nyomult...*
-Milyen sármos itt valaki.-*csipkelődött ismét Jason "új" külsejét illetően. Egyre a szállás fele közeledtek, már majdnem elhagyták a macskaköves utat is.*
|
|
- Majd megvedelek ha bajba kerülsz. *mosolyogott.* - De nem fogsz. Menni fog, higgy nekem.*olyan dramaian mondta ezt, mintha valami filmben lennenek, de hogy enyhitsen rajta, elmosolyodott, hogy a lany tudja, nem gondolja verre menöen. * - Tenyleg tanc tanar vagy? Nem gondoltam volna. Azt hittem recepcios vagy pincer. De az klassz. De ez nem olyan veszes mintha takarito lennel vagy erted. Mert oke hogy egy takarito nem hasznalja a medencet. De egy tanc tanar. Sokkal függetlenebb nem de bar? *felvette ujra a Ray Ban piros keretes napszemüveget, mert nagyon tüzött a nap es ujra Hollyra pillantott mosolyogva.*
|
-Az sem zavarna hogy emiatt bajba kerülnénk?-*mosolygott kelletlenül. Természetesen csábította az ajánlat. Hiszen Jason egy igazi szívtipró volt, kellőképp lovagias és beképzelt is de utóbbi egyáltalán nem zavarta a lányt, sőt kifejezetten vonzó volt számára.
Mindenesetre követte a férfit... Hát igen a másik probléma ami akadályt állított azelé hogy Holly egy pillanat alatt beleszeressen ebbe az idegenbe hogy idős volt hozzá. Jólvan persze most csak a kifogásokat kereste, s mindezek közül is a legnyomósabbat ami végleg eltántorítaná Jasontől.Mikor kifizette az italokat,Holly megköszönte mégegyszer a meghívást.*
-Jason, Jason.. nem hiszem hogy ez menni fog.*-mondta mosolyogva.*-Nem hiszem hogy ez ennyire egyszerű lenne.-*nézett fel a nála jóval magasabb Jasonre.*
-Őszintén szólva reméltem hogy kitalálod.-*nevetett, és a tengerre pillantott.*-De ha már szóba került, kénytelen leszek elmondani. Tánctanár vagyok vagy mi a szösz.*-nevette el magát... Tánctanár?! ez olyan komolyan hangzott. Hollynak jobban tetszett volna valami más megnevezés.. Noha ő sem tudott volna jobbat kitalálni.*
|
|
- Akkor majd azt mondjuk hogy a kiseröm vagy. *nevetett Jason, majd fizetett es lekaszalodott a barszekröl.* - Am is, ha mar a szüleim ennyit fizetnek a szobamert, akkor az mar az en döntesem, hogy kit hova viszek akar szemelyzeti tag akar nem? Nincs igazam? *vigyorgott a fiu* Nem is tudom mit dolgozol. Nem szeretned elarulni vagy talaljam ki magamtol? *mosolyogott.* - De amig elmondod, induljunk el a szalloda fele, biztos hogy szerencsevel jarunk.
|
-Az élet senkivel sem egyszerű.-*mosolyodott el Holly.*
Megmosolyogtatta Jason amint a tenger hőmérsékletéről és az ő elképzeléseiről beszélt.*-Tudod nem hiszem hogy nekem igénybe szabad vennem az ilyen szolgáltatásokat.-*mondta nemes egyszerűséggel a lány.*A személyzetnek ez nem jár ki, munkaidő ide-vagy oda. - *csipkelődött kicsit egy moosoly kíséretében. Egyre jobban nem bánta hogy ez a sorsa. Jason olyan jól kezelte, amit nem is várt volna. Örült neki hogy nem okoz számára problémát. Nem volt olyan mint a szülei, ebben biztos volt, cseppet sem volt sznob.. na jó a ruházata alapján rá lehett volna fogni, de ezen Holly már túl volt. *
|
|
*elmosolyodott Holly-n, aki igazan öszinten igyekezett bizonygatni, hogy sajnalna, ha ö most nem lenne vele.* - Nagyon kedves vagy, köszönöm. Igazad van, megis csak a szüleim. De hat tudod. Nem egyszerü velük az elet. Na, eleg a sirankozasbol. *nevetett.* Marmint az en reszemröl. Szoval, kene uszni valahol, csak az a gaz, hogy nem olyan kellemes hüvös a tenger, mint ahogy en azt elterveztem. De hat ez van. Nem akarsz a szalloda medencejeben uszni? Biztos hidegebb most mint a tenger. Legalabb is remelem. *mosolygott*
|
*Érdekelte mindaz amit a fiú közölt vele. kicsit olyan érzése volt mintha már régóta elakarta volna mondani valakinek Jason ezeket a dolgokat, csak nem volt aki meghallgassa, persze lehet hogy ez nem így volt, de ő akkor is örült hogy megosztotta vele.*
-Ugyan, egyáltalán nem untatsz Jason.-vetett egy őszinte pillantást szeme sarkából a férfire.-Sőt örülök hogy mesélsz magadról.-mondta.
- És be kell hogy valljam, a szüleid mégsem lehetnek olyan rosszak ahogy te gondolod. Ha ők nem lennének akkor most nem lehetnél itt, amit szörnyen sajnálnék.-nézett Jasonre.-Komolyan.-erősködött hisz egy kétkedő pillantást vélt észrevenni.- És mégis csak a szüleid.. Másoké még akkor sem áll melléjük mikor mélypontra kerülnek. Hidd el, szerencsés vagy.-sandított ismét rá.
-Ó úszni én is szerettem volna.-mosolyodott el. -Csak aztán beléd botlottam.-villantott egy csintalan mosolyt majd belekortyolt italába. Jasonnek nem esett nehezére egy pillanat alatt eltűntetni a folyadákot... Talán a mélypont egyik része volt ez is, ötlött eszébe. Egyelőre nem szerette volna feszegetni a témát, tolakodni sem szerett volna. Ha Jason szeretne róla beszélni ő itt lesz, meghallgatja, de csak ha magától szeretné megosztani vele. És különben sem volt szándékában elrontani a hangulatot... : )
|
- Meglatjuk mit tehetek az ügy erdekeben. *nevetett a fiu, szmokingra celozva, majd folytatta.* - Tudod, nem batorsag kerdese ez. Legalabb is az en szempontombol nem. Elegem volt mar abbol, hogy folyton az van, amit ök akarnak, benyomnak mindenhova, de en magamnak ne szervezzek semmit, mert azert vannak ök itt. Volt egy elegge durva evem ugy ket eve. Melypont volt az eletemben, es sok rossz dolgot kiprobaltam. Aztan a szüleim kirangattak belöle amiert akkor nagyon merges voltam, de ma mar rajöttem, hogyha ök nincsenek, mar alulrol szagolnam az ibolyat. Ami azt illeti, ez volt az egyetlen jo tettük amit ertetem tettek, 22 evböl nem is emlekszem mikor mentünk volna el együtt egy nyugodt, csaladi kirandulasra vagy ebedre. Ja, de. Emlekszem. Soha. Bocs hogy untatlak. *pillantott Hollyra, közben megerkezett a koktel es felhajtotta, majd rendelt megegyet. Azonban eszrevette, hogy Holly kicsit megvaltozott. Mintha kihatralt volna par lepest es olyan tavolinak tünt hirtelen, megis ott ült mellette fel meterre. ~ Valamit elrontottam? *azonban mikor Holly feltette a kerdest, elmosolyodott.* - Meg semmit, tegnap este erkeztem. Ma uszni akartam, de eleg meleg a viz.
|
*Kíváncsian halgatta a a fiú beszámolóját. Igazán örömmel vette hogy Jason nem akar szmokingot és csokornyakkendőt hordani, bár meg kell hagyni szívesen megnézte volna egyszer bennük.*
-De azért egyszer majd láthatunk ilyen viseletben is? *-utalt kacagva a fiú által "sznobnak" titulált ölrözetre.*
- Hű, ehhez aztán nagyon nagy bátorság kellhet.-*mondta elgondolkozva a fiú szavait illetően s közben szórakozottan az itallapon felsorolt "menün" járatta ujjait. Tudniillik ő mindig is a jó kislány típus volt... Vagyis mindig is csak ez lehetett. Persze szülei nem akarták korlátozni, de helyzetük miatt Holly igenis korlátozva érezte magát. El sem tudta képzelni vajon milyen lehet csak úgy ellentmondani a családjának és elutazni... De természetesen nem ismerhette Jason előzményeit, családját pedig főleg nem, habár annyit már megtudott róluk, hogy nem túl szimpatikusak...Mire Holly feleszmélt, Jason már az italokat ajánlgatta a számára.*
-Ó akkor legyen inkább az utóbbi, a Blue Hawaiian.-*húzódott egy halovány mosoly arcára, hisz azért azt a bókot még sikerült elkapnia.*
* Annyira új volt még neki, a hely és a helyzet. Szörnyen esetlennek tűnhetett, és emiatt kissé (ismételten xD ) szégyenérzet fogta el. Pontosan azt sem értette mit keres ő egy Elit -rangú személlyel egy koktélbárban. Persze, mentségként ott lebegett a tény hogy munkaideje lejárt és utána szinte azt csinál amit akar...De akkor is.
Azt sem értette miért viselkedik ennyire éretlenül, amikor az igazi Holly egyáltalán nem ilyen. Az emberek örülhetnek ha néha egy kis kacagást kicsalhatnak belőle, de mióta Jasonnel összefutott olyan mintha valami könnyű nőcskévé válltozott volna..Mindenesetre azt az egyet tudta hogy nem kéne-főleg- az első pár napban hősszerelmessé változnia úgyhogy meg kell tartania azt a pár lépés távolságot a férfival szemben. *
-És mivel töltöd a szabadidődet, itt Olaszországban?-*kérezte mikor erőt vett magán, és kicsikart magából valami értelmeset.Nem akarta hogy feltűnjön Jasnonnek zavartsága, és igyekezte elűzni gondolatait...*
|
|
- Nos igen. Ha anyám nagyon jo pelda erre. Modell volt, igy megszokta, hogy mindig divattervezök ruhajiban járkal, es ezzel akkor sem hagyott fel, mikor abbahagyta a szakmájat. Olyan hogy ö egy noname üzlet közelébe menjen, olyan nincs. Nagyon sznob. Apa meg ugye tipikus öltöny, nyakkendö. De én nem hordok ilyeneket. Szmoking, csokornyakkendö, hagyjuk már. *nevetett a fiu* - Nem becsmérelted a szüleimet. Mármint értem mire gondolsz, de én nem sertödöm meg rajta, mert tudom hogy ilyen a családom. Tudod, most elég hadi lábon allunk egymással, mert meguntam Amerikat es eljöttem ide egy évre, amivel csöppet sem tettem a szüleim kedvére. *Mikor a lány rábizta az ajánlást, elmosolyodott.* - Hat azt már tudom, hogy én mit kérek, egy Border Crossing-ot. Neked tudom ajánlani a Pina Coladat vagy a Blue Hawaiian koktélt. Pina Coladat biztos ismered, a Hawaiian koktelban pedig feher rum es Blue Curacao van. Finom. Es az egész koktel olyan szép kék, mint a szemeid. *mosolygott a lanyra*
|
-Nos tudod... Sosem fogok tudni megbarátkozni a helyzettel... úgy Istenigazából... De talán nem is baj.-*pillantott fel ismét a partnerére*.- Ez jutott nekem, ebből kell hogy kihozzam a maximumot..-*mondta talán a saját maga megnyugtatására is, és nem akarta tovább feszegetni a témát..*
-Fura, hogy emberek így vélekednek, bizonyára egy percet sem bírnának ki egy olyan ruhában amilyenekre nekünk tellik.-*gondolkodott hangosan, s bár nem bántásnak szánta talán mégis sértésnek vehette a férfi*.-Természetesen nem a szüleidet akarom ezzel becsmérelni, félre ne érts!-*mentegetőzött ismét. Nem is értette miért viselkedik ilyen röhejesen.Hamarosan a bárhoz értek, s közben mindvégig egymást fürkészték. A fiatal lány szívverése aligha szeretett volna nyugodtabb tempót diktálni, s ez kissé zavarba hozta Hollyt. Mintha attól félt volna hogy Jason meghallja.*
-Nem is tudom,-*Tekintett a férfira, aki egészen közel ült hozzá.*-Ajánlj valamit.-*mosolyodott el egy kis csibtalansággal fűszerezve.*
|
|
*Meglepödött, hogy Hollyt ennyire érzékenyen érintette a kérdése. Nem akart kinos vagy kellemetlen helyzetbe kerülni.* - Mi ezzel a probléma hogy itt dolgozol? *valahogy ki akart lábalni ebböl a kutyaszoritobol.* - Nem mondom, hogy tudom, milyen érzés, mert nem tudom, életemben egy percet se dolgoztam. Eltaláltad. Elite vagyok. De azzal, hogy te dolgozol, nincsen semmi gond. Tudod, biztos én is dolgoznek, ha a szüleim nem ugy tanitottak meg neveltek volna hogy ami nem Armani az mar nem is ruha. Régebben, én is olyan mértékben sznob voltam, hogy hánynom kellett volna magamtol, de ez mára változott. Nem sokat. *nevetetett.* - De változott. * észrevette hogy a lány gyakran keresi a tekintetet. Meg adta magát, hagyta, hogy megbabonázza Holly gyönyörü szemei. Leült egy bárszekre a lany mellé. * - Mit kersz?
|
*Remélte hogy erre egy kis ideig nem terelődik majd a téme.. De várható volt. Kissé lehangolóan hatott ez hollyra hisz mindig is rosszul viselte sorsát. Érzékeny pontja volt ez...*
-Tudod...Én itt dolgozom... vagy mit csinálok.-*hebegett-habogott és közben a talpuk alatt forrósodó homokra tapasztotta szemét*
-Gondolom te Elit-rangú vagy esetleg ösztöndíjas vagy.-*pillantott lopva Jasonre.Tudta hogy nem közüle való, hisz akkor már látta volna.. És öltözete sem erre utalt. Keserű mosoly húzodott arcára ami később őszinte-jókedvűre vátozott, hisz tekintete ismét jasonére talált. Ez valamiért akaratlanul is megmosolyogtatta.*
-Remélem... Ez nem zavar téged, vagyis... nem hozlak kínos helyzetbe.-*sütötte le ismét szemét. Bár nem szabadott volna ennyire alábecsülnie helyzetét, mégis mindig ezt tette. Félt a férfi reakciójától, nem akarte elijeszteni.*
|
|
*Elmosolyodott a lány közvetlensegen es jo kedven. * - Boknak vettem ezt az utolso kijelentesed. *nevetett Jason. Elmosolyodott Holly nevetésen. Nagyon is megmaradt a lány hangjában a tipikus baba kacagás, ami a legtöbb emberböl kiveszik, ahogy felnö. Tovabb indultak hát a bár felé. A fiu Hollyra pillantott, és feltette a legelsö kerdest, ami eszebe jutott, hogy megtörje a csendet.* - Téged mi szél hozott ide Olaszországba? Munka, vagy esetleg ösztöndij? Vagy a szüleidnek köszönheteöen nyaralsz itt. *miközben hallgatta a lány válaszát, el gondolkodott. Nem tudta, el mondja-e most rögtön, milyen háttérrel van is ö itt. Nem tudta, hogy reagálna es nem akarta elijeszteni magátol Holly-t, ki tudja, milyen velemenye van az Elitekröl.*
|
*Egy zavart-kedves mosoly terült szét az arcán. Bár nem teljesen értette miért, és helyesnek sem tartotta mindezt, mégis újra és újra a szempárt kereste tekintetével.*
-Holly Whatman.-* villantott egy bájos mosolyt, és kezét nyújtotta. Az érintés egész érdekesen hatott rá. Megfogta a férfi "rosszfiús" arckaraktere. Biztosan idősebb nálam, állapíthatta meg Holly.*
- Sőt, szívesen venném.-*csúszott ki a lány száján. Önkéntelenül mondott igen a meghívásra.. át sem gondolta csak igent mondott*.- Nem is nézném ki belőled.-*Eresztett meg egy kedves kacajt, és ismét a férfi csintalan arcának hódolt.*
|
|
*Mikor a lvny is bocsánatot kért, pár pillanatra a lány szemebe nezett es arra a pár masodpercre foglyul is tartotta kék szempár. Olyan ismerös volt számara ez a tekintet, hogy kirázta a hideg. Mintha egy régi ismerössel találkozott volna. Mikor a lány elkapta a tekintetet es szabadkozni kezdett elnevette magát.`*
- Nem gond, én is szetszort vagyok ma. Jason Barness *kezet nyujtott. Közben pedig vegigmérte a lányt. Fiatalabbnak tünt, de egészen csinos volt. Jason ismét elmosolyodott, majd a lány szemeibe nézett.*- Ha nem veszed tolakodásnak meghivhatlak egy italra? Ne aggodj, nem vagyok zaklato. *nevetett a srác, majd várta a szöke lány válaszát*
|
~A munkaidő lejárt!~*gondolta megkönnyebbülten egy elégedett sóhajjal a lány. *
* Még nem volt alkalma ideérkezése óta körülnézni. Elég bátortalanul, de végül elindult hogy felderítse a környéket. Elsőként a tengert akarta látni, ebben biztos volt. Ha nem is volt túl határozott fajta, de ezt biztosan tudta. Mindig is vonzotta a látvány, de idáig remélni sem merte hogy valaha is láthatja, így érthető módon, mohón igyekezett a part felé. Egyik legjobb ruháját viselte ezen a kellemes délutánon. Emlékek törtek elő, eme ruha viselése közben. Annyi mindent kellett élete során tennie azért hogy egy-egy ilyen (jobbmódú embernek nem, de számára) különleges darabhoz hozzájuthasson. Kissé elkeserítette ez a tény, s emiatt elmélázva sétálgatott... Már épp elhesegette volna a gondolatát, de ezt végül más tette meg.*
-Jézusom, kérlek ne haragudj!-*kapott észbe hirtelen.Tekintete találkozott az ismeretlenével.Egy pillanatig megbabonázva figyelte, majd elkapta tekintetét az idegen szemekről*
-Bocsáss meg!-*mentegetőzött ismét, kissé kétségbeesetten.*
|
|
~Ha már a viz nem, akkor egy jo kis koktél hüsitheti ezt a forróságot. *gondolta Jason, miközben a pálmafákkal övezett árnyekosabb partszakaszon sétálgatott a bár felé. Mozgasat kicsit nehezitette a magas homok, és lassabban haladt, mint ahogy azt tervezte. Miközben sétált, zsebre vágta a kezeit és a kék eget, valamint a tájat fürkeszte.* ~ Nem ertem anyáek mit pattognak hogy kihagyok egy ujabb évet. Az én eletem, hagyjanak már beken. ~ Elövette a zsebeböl egy doboz cigaretát majd kivett belöle egy szálat. Elgondolkodva forgatta az ujjai között. Miota kilépett a rossz körökböl, nem szivott annyit, söt, két havonta ha egyszer jutott eszebe rágyujtani. Teljesen kikapcsolta az agyát, igy nem vette észre, hogy valaki közeledik. Nem figyelt, ezért majdnem neki ment a szöke lánynak. - Bocs. - mielött felnezett bökte ki csak ugy reflexböl ezt a szot, és már lépett is volna tovább, de mikor felpillantott megállt. .
|
 *Reggel későn kell, késésben van. Andyhez tart, de ekkor megállítják, egy rövid edzés miatt. belegyezik, de majd később. Gyorsiramban indul meg a Koktálbár felé. A haját két copfba fonta, egy I♥... feliratú pólót, és a rövid fehér nadrágját viseli. Ahogy ideér, látja Andyt, egy lányal beszélgetni. Hátrahúzódik, és csak akkor jelenik meg, amikor az idegen nő elmegy. Vigyorogva sasszézik oda, majd a pultra támaszkodik, de egy pillanat alatt, a pult mögött terem, Andy mellett.*
- Szia! -* köszön vigyorogva, majd megöleli a srácot.*- Hogy aludtál? Bocs, hogy nem jöttem. Elaludtam, meg megis állítottak.. - *vallja be az igazat, majd Andrew arcát kezdi fürkészni.
|
[30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
