[10-1]
|
- Ugyan kérlek. Már tavaly is ki akart tagadni mert elzúlőttem. - vigyorogtam. - Nehéz volt kitervelni ezt az ötletet. - nevettem és újra megcsókoltam a lányt. Pár perc után Holly javaslatára inkább visszamentünk a szállodába. Felkaptam a lányt az ölembe és megcsókoltam. A telefon csörögni kezdett a zsebembe, de én anélkül hogy ránéztem volna a kijelzőre, kinyomtam a telefont. - Most jobb dolgom van. - nevettem és megcsókoltam a lányt.
//Folyt.köv.: Jason szobája./
|
 - Miértne vállalna?-nevettem.-csak mert kicsit összeszólalkoztataok... Hát emiatt csaknem tenné.-mosolyogtam. Kezdtem picit tényleg aggódni az anyás-ügy miatt de Jason egy pillanat alatt feledtetett velem mindent.
-Imádom, hogy ilyen kreatív vagy!-kuncogtam, és élveztem csókjait. Most jóval érzékiebbek és hevesebbnek éreztem őket. Végülis tetszett, sőt...
Hagytam hogy ő irányítson de egy idő után azért felszólaltam.
- Nos szerintem okosabb lenne, ha otthon folytatnánk.-mondtam kissé bátortalanul.
|
|
- Ja, anyám. Ha még felvállal. - nevettem, miután Holly megcsókolt. - Ugyan, hagyjuk már. Ezt akarja elérni, hogy azonnal hívjam, ahogy látom hogy ő hívott. De ez eddig soha nem jött még be. - nevettem. - Ha nem akarsz vacsorázni van még egy jó ötletem. - mosolyogtam és a lányhoz hajoltam és mohón megcsókoltam. Kezem lecsúszott a hasáról a combjára és közelebb húzódtam hozzá.
|
-Tudom látom rajtad..- vigyorogtam, majd mosolyogva hallgattam a jet-skiről való beszámolóját.- Ó, de annál romatikusabb-nevettem, és állára téve kezem egy csókkal jutalmaztam. Mikor a rossz előérzetét emlegette, viszon kissé megkomolyodtam.
-Édesanyád az?-néztem jasonra, aki telefonját vizslatta. Már egészen jól kiismertük egymást Jasonnel, és komolyan megszerettem. Ez nem amolyan futó kalandnak tűnt. Minden napom, minden egyes percét vele töltöttem volna ha lehetne... Természtesen így is nagyon sokat voltunk együtt, ki voltam egyezve az arányokkal...
Éreztem hogy ez most komolyabb ügy lesz, Jason egész aggasztóan nézett ki.
-Nem kellene inkább az előérzettel foglalkoznod?-pillantottam rá.-De ami a vacsorát illeti... Legalább egy órámba telne még emberképes külsőt varázsolnék.-vigyorodtam el.
|
|
- Hát, ne aggódj én is kivagyok. - nevettem. - Ez a jet-ski rohadt nehéz volt. Nem gondoltam volna hogy ilyen nehéz tartani. - mosolyogtam. - Én is örülök, hogy ma csak velem voltál. Ritkán van szabad napod és szeretem kiélvezni. - nevettem. - Hogy mire gondolok? Hm. Sok mindenen. Azon is hogy szerencsés vagyok, hogy most itt vagy velem. Viszont van egy rossz előérzetem. - elővettem a telefonomat. Ahogy számítottam 10 nem fogadott hívás. Anyától. Láttam, hogy hangüzenetet is hagyott, de nem akartam most meghallgatni. Összeráncoltam a homlokom. Tudtam, ha valami nem úgy van, ahogy anya akarja, akkor a probléma után megy. Jelen helyzetben én voltam a probléma. Megráztam a fejem. Csak nem annyira őrült, hogy idejön Olaszországba, azt se tudja hol vagyok, melyik szállodába. Hollyra pillantottam. - Vacsora a városban?
|
Kinyitottam a szemem, mikor Jason érintéseit éreztem. Kissé felém magasodott a férfi, és ez egy halovány mosolyt ért nálam.
-Totál kifárasztottál.-sóhajtottam egy kellemeset, majd icipicit oldalra fordultam hogy jobban lássuk egymást. -De minden percét élveztem.-vigyorodtam el és tovább helyezkedtem; közelebb húzódtam hozzá. Miután pár percig csendesen pihegtünk ilyen helyzetben, megunván egy puszit leheltem szájára.
-Mi jár fejedben?-kérdeztem egy fáradt mosollyal.
|
|
- Hát, nekem elnyerted a tetszésemet, nem állhat közénk. Nem tilthat el tőled. - nevettem és megcsókoltam a lányt. A nap igazán kimerítően, de annál aktívabban telt. Egésznap a vízben voltunk, így rendesen leszívta mindkettőnk energiáját. Holly mellé feküdtem a homokba egy strand törölközőre és szememmel a lányt vizslattam. Néha, néha elmosolyodtam, miközben a fáradt lányt pásztáztam, majd közelebb húzódtam hozzá és hasra fordultam, egyik kezemmel átkaroltam a hasát és puszit nyomtam az arcára.
|
- Hát ami édesanyádat illeti, nem hiszem hogy bármilyen módon elnyerném a tetszését.-mosolyogtam kissé zavartan, majd elindultunk a a partra. Ahhoz képest hogy egy laza kis pihentető programra számítottam, rendesen kifárasztott Jason, de az az egy vígasztalt hogy ő is hulla volt mikor visszaértünk a pihenőhelyre, a parton. Leültem a homokba, majd kicsit pihentettem a szemem a naplemente csodás árnyalatain. Arra, hogy közben Jasont is szemmel tartsam már nem volt kapacitásom.
-Hú, elfáradtam.-volt nehézkes szusszanásom azzal eldőltem a homokban. Nem igazán ilyen napot terveztem, s ez öltözékemen is meglátszott, de semmit sem bántam. Lehunytam a szememet, úgy szusszantam néhány másodpercet.
|
 A partról rögtön a pihenőhelyre mentem. A víz hideg volt így nem akartam úszni és már jó sokat futottam, nem akartam és talán nem lett volna elég energiám sem újra neki vágni egy hosszú futásnak. Gyorsan kerestem egy nyugágyat, amire lefekhettem és talán egész nap ott maradhattam. Nagyon elfáradtam és most éppen azon töröm a fejemet, hogy vajon mit csinálhatnék, hogy ne unatkozzak. Körbenézek és meglátok egy lányt közvetlenül mellettem egy napozószékben épp lehunyta a szemét, így nem láthatja amíg én végig mérem. Ami a haját illeti sok hosszú szőke hullámos hajú lányt láttam kint a parton. Persze közülük sokan festették, ennek a lánynak viszont természetesen szőke haja volt. Én soha sem vágytam szőke hajra, szerintem gusztustalan és nekem nem is állna jól. Amit nem értettem, hogy miért használ sminket a tengerparton? Vajon a korát akarja leplezni, vagy azt hiszi, hogy így elbújhat a nagy világ elől?
Ilyen csúnya gondolatok ellenére kedvesen szólok hozzá.
-Szia! Cordelia vagyok. Régóta vagy itt?-Kérdeztem. Én is elég új voltam itt, na jó még csak tegnap érkeztem. Nem tudom miért vagyok kedves ezzel a lánnyal, de majd csak kitalálom, hogy miért szállt meg a jóság, ha ezt szabad annak nevezni. Márpedig a jóság kiállhatatlan és undorító.
|
Pár napja érkezett meg a gépem Olaszországba, és aztán a személyi sofőröm (anya szerint túlságosan veszélyesek a taxik) egyenesen idehozott a rengeteg sok csomagommal együtt. Miután mindent elrendeztem a portán, napokig csak a szobámban gubbasztottam. ~Hiszen senkit sem ismerek itt.~ Ezzel a gondolattal üldögéltem a lakosztályom teraszán, és festegettem. Igaz, hogy Apa azt mondta, hogy próbáljak meg, nem egész nap mázolni de végülis egy jó ideig, úgyis itt leszek akkor meg, nem teljesen mindegy? Ma szántam rá magam először, hogy kijöjjek a szobámból és egyenesen a part felé tartottam.Egy sötétkék bikiniben amit úgy tudtam a legjobban jellemezni, hogy 'egyszerű és nagyszerű'. Lassacskán kiszúrom magamnak a legjobb nyugányat, és oda telepszek. A napon van, de nem sajnálom legalább lesz egy kis színem, a mostani hófehé bőrömhöz képest. Lepakolom a strandtáskát amibe csak egy váltófürdőruha, egy színes strandruha, napkrém, a telefonom és egy napszemüveg van. Majd kényelmesen elhelyezkedem a napozószékben és lehunyom szemem. Valójában, még ha nem is vallom be, de jó lenne megismerni valakit, ha már ide küldtek.
|
[10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
